Egy hangszer átváltozása
Egy hangszer átváltozása
Az oldalamon bemutatott lámpákon kívül néha érkezik hozzám olyan érdekes és kihívással teli megkeresés is, mint például egy már szinte elfelejtett, padláson heverő tárgy vagy egy régiségpiacról frissen szerzett kincs átalakítása. Ez a bejegyzés is egy ilyenről szól.
Karácsonykor sokan törekednek arra, hogy ne boltokban, tömegterméként megvásárolható ajándékot tegyenek a fa alá. Ők azok, akik vagy maguk készítik el az ajándékukat, vagy keresnek egy erre szakosodott szakembert, kézművest, aki az ötleteik alapján megvalósítja álmaikat. Ez a projekt is indulhatott volna így, de volt benne egy csavar. Még novemberben felkért egy házaspár, hogy készítsek a hálószobájukba egy kisebb kollekciót. Az ajánlatban szerepelt egy 140 cm széles, kétizzós, külön vezérelhető fali éjjeli lámpa, egy szintén kétizzós mennyezetlámpa és egy 180 cm-es karnis is. Természetesen mind steampunk stílusban. Még javában tartott az egyeztetés és ötletelés, amikor a pár hölgy tagjától kaptam egy telefonhívást. Már azt hittem, hogy baj van és visszamondják a munkát. De szerencsére nem ez történt: kaptam egy újabb megbízást. A hölgy egy aukciós oldalon beleszerettet egy kis kürtszerű, réz hangszerbe, amit a férjének szeretett volna ajándékba adni karácsonyra. Tudni kell, hogy a férj rajongva gyűjti a régiségeket és a hangszereket, viszont a feleség szerette volna, ha ajándéka nemcsak egy lenne a többi régiség között, hanem valamivel kitűnne a többi közül. Ezért kitalálta, mi lenne, ha világítana. Nagyon remélte, hogy elvállalom az átalakítást, mert akkor gyorsan megveszi és elhozza nekem a hangszert. Ekkor már alig volt két hét karácsonyig, ráadásul számos határidős munkám is volt még, de érdekes projektnek tűnt. Belevágtunk.
A hangszert nagyon jó állapotban, a saját kis bőröndjében kaptam meg. Ennek tükrében szóba sem jöhetett egy drasztikus átalakítás. Terveztem neki egy talapzatot és egy kis állványt, erre helyeztem rá a kürtöt, trombitát vagy esetleg kornett-et, sajnos nem tudom melyik ezek közül, mert nem ismerem a fúvós hangszereket. Így olyan lett mintha egy kiállítási tárgy lenne valamelyik múzeumban. Az izzót a tölcsérbe, pontosabban a korpuszba helyeztem el. Ezzel a megoldással a ledes izzó nem látszik és nem is zavaró a fénye. A kapcsoló az állványon kapott helyett.
A talpazat és az állvány színének a feketét választottam, hogy elég erős legyen a kontraszt a kürttel szemben. A célom az volt, hogy ne tűnjön úgy, mintha utánoznám a hangszert, inkább csak egy tartó funkciót töltsön be a talp. A talpazaton található réz csavarok színét megpróbáltam a hangszer színével összemosni.
Tudom, hogy ez a munkám szakmailag nem volt túl bonyolult vagy nehéz, de igazán büszke vagyok rá, hogy hozzájárulhattam egy különleges tárgy újjászületéséhez. Ráadásul az év egyik legfontosabb ünnepén.
Kz